Jevgenyij Pljusenko: Az letem a sport s a jg
Valaki azt a megjegyzst tette, hogy Pljusenko gy megy ki a jgre, mintha stlni menne a Nyevszkij-sugrtra, olyan knnyedn s szabadon. A nzk szerint mesterkletlenl, a brk szerint pedig magabiztosan. Az letben, a jgen kvl, egyszer hszegynhnyves fi , mosolygs s nagyon nyugodt. Senki sem mondan, hogy vilgbajnok. Jevgenyij ltzjben lnk: mellettnk desanyja, Tatjna Pljusenko. Neki teszem fel az els krdst.
- Mivel kezddtt az egsz? Mirt ppen a mkorcsolyt (vlasztottk)?
T. P. – Minden egy ajndkkal kezddtt. Valahol stlni voltunk Zsenyval, s tallkoztunk az egyik bartnmmel, aki ppen hazavitte a lnyt a korcsolyagyakorlsrl. A kislny srt, mert nem akart mkorcsolyzni. A bartnm megltta a kis Zsenyt, s megkrdezte: „Akarsz egy korcsolyt?” Zsenya azt felelte: „Akarok!” „Na, akkor- mondta a bartnm,- fogd csak!” – s odaadta neki a lnya korcsolyjt. Magyarul, teljesen vletlenl trtnt. A csaldban semmifle sporthagyomny nem volt, nlunk senki sem foglalkozott sporttal. Minden a sors akarata szerint trtnt. S hrom hnap mlva mr versenyeken vett rszt a kisfi.
- Valami mst vrtak?
T. P. – Semmit sem vrtunk! Csak azt, hogy a kisfi ne betegeskedjen. Eleinte rltnk, hogy van valami, amivel leksse az energiit. Nagyon izg-mozg kisfi volt – sosem lt meg egy helyben, mindig lb alatt volt. Amikor elkezdett edzeni, kezdett kifradni is. J prszor hazajtt, lefekdt, s pihent. Neknk ez rmet okozott: vgre egy kicsit nyugodtabb lett a gyermek.
-Zsenya, mra sokmindent elrtl... Mit gondolsz: munka ez, szerencse vagy egyfajta bels rtk?
J. P. – Ktsgtelenl szerencse! gy rtem, ezt Isten adta nekem. Ha valamit is elrtem, azt mind a szleimnek s az edzmnek ksznhetem. Minden, amim van, nem sajt rdemem, hanem a mi kzs dolgunk. Na s termseztesen, munka is. Le kell gyzni nmagad, trekedni kell r, hogy minden edzsen emelkedjen mestersgbeli tudssal s technikval. Mg ha csak kevss is. Ez kemny munka, sportos elszntsg nlkl semmire sem msz. Sokan csak a bajnoki serleget ltjk.
- Vlemnyed szerint te miben klnbzl a kortrsaidtl?
J.P. – A kortrsaim kzl sokan az utcn nttek fel, de n az egsz gyermekkoromat a Sportpalotban tltttem. k buliztak, diszkba, klubokba jrtak, n csak nhny ve kezdtem ilyen helyeken megfordulni. Mivel az n fiatalsgom megfesztett edzsek megszokott iramban telt, hrmas ugrsokat tanultam, aztn megprbltam megtanulni a hrom s feleseket, majd amikor sikerltek, akkor a ngyeseket.
- A sport sszefgg a magnleteddel?
J. P. – A magnlet – a sportletem rsze. A szleim, a bartaim s a bartnm – ezen az ton igaz titrsaim.
- s hogy van ez a bartokkal?
J.P. – Sok bartom van a sportban s azon kvl is. Igaz, olyanok, akikkel mindennap tallkozom, nincs.
- John Lennon gy fogalmazott, hogy amg terveket kovcsolunk az letnkben, addig elmegy mellettnk az let.
J. P. – Ezzel nem rtek egyet. John munkja s tervei – ez volt az lete, amit rnk hagyott. Az n letem pedig a sport s a jg.
- Hogyan szrakozol s pihensz?
J. P. Ha mr pihensrl van sz, leginkbb alszom, egszen konkrtan. Igazi lomszuszk vagyok: ha nem bresztenek fel, akr hrom-ngy rt is talszom. Szeretek bilirdozni s teniszezni. Szeretek kimenni a vros szli erdkbe a kutymmal. Na s persze, imdok frdeni. Termszetem szerint nem vagyok trsasgkedvel, s ki nem llhatom, ha sokan vannak krlttem. Most kpzeld el, amikor hszezer embert ltok egy stadionban. Ezek utn nekem inkbb magnyra van szksgem, nyugodtan tvzni szeretnk egy kicsit, vagy kompjteren jtszani. A pihens az edzs elengedhetetlen rsze.
- Szerinted a sportolk, miutn fizikai ntkletests tjra trtek, sokat vesztenek intenzitsban?
J. P. Ki szerint? A sportkultra a kzs emberi kultra rsze. Feladata pedig az, tkletestse a testet, s ez nem bonyolultabb, mint az egyenletek a matematikban.
- Van olyan, hogy az edzsekkel lmodik?
J.P. – Rgebben elfordult ilyen is. Emlkszem, tizent vesen elszr utaztam ki a vilgbajnoksgra Amerikba, melyen nem vettem rszt. Alekszej Nyikolajevics gy vitt magval, mint mskor. De a sors gy hatrozott, hogy Ilja Kulik mkorcsolyz, akinek rszt kellett volna venni, nem rkezett meg, s a helyre engem raktak be. Na s az edzseken mindenkit lehengerltem. A brk azt mondtk: korcsolyzz csak, felvesznk tged. A rvid program utn a msodik helyre kerltem, s igazn megrtettem, hogy msnap a szabad program utn nyerni fogok. Eljtt az este a szllodban. Nem brtam leengedni, sem megnyugodni. Becsukom a szemeimet, s csak az ugrsokat ltom magam eltt. Ltom a msnapi napot: kimegyek a jgre, megcsinlok kt ngyest, egy hrmast... Sz szerint csak reggelre tudtam elaludni, s rettenetes llapotban bredtem. Elkezdem az edzst – „mnuszban vagyok”, semmi sem sikerl. Elkezdem a programot: s harmadiknak vgzek. gy is lett.
- Most mr megtanultl megbirkzni az idegeskedssel?
J.P.-Idegeskeds mindig volt, s mindig van, ettl sehol nem szabadul az ember. A tlzott idegessg rossz, de annak teljes hinya mg rosszabb. Kell egy arany kzpt a kett kztt.
- S mire gondol a fellpseken?
J.P. – Mindenki biztos benne, hogy valamire gondolok. Holott nem is gondolok semmire. A fellps eltt mindent kicentizek, analizlok, kiszmolok, aztn kimegyek s megcsinlom.
- A zenvel hogy ll?
J.P. – rzem, minden mozdulat bellrl jn. Ritkn vlasztom n magam a zent, legtbbszr az edz. Igyeksznk egyetrtsben egytt dolgozni: nagyon fontos, hogy a zene tetszen a sportolnak, s lelki vezetje legyen. De a mindennapi letben a sanzonokat, dalokat szeretem.
- Milyen rzs fog el azutn, hogy jl korcsolyztl?
J.P. – Amikor elszr nyertem vilgbajnoksgot, az felejthetetlen volt! Ez ngy v utn sikerlt – eltte minden alkalommal kzel volt a gyzelem, de vgl sehogy sem sikerlt megszerezni az els helyet. s akkor, korcsolyzs kzben meglttam, hogy az egsz stadion ll! Mr akkor, a bri pontszmok eltt megrtettem: gyztem. Az ilyesfajta rzsek mintha nem lennnek relisak. Hihetetlenl felemel! Semmivel sem lehet sszehasonltani – a teljes s tkletes boldogsg.
- A fennklttl vltsunk t a przaihoz: a hrnv segt-e a htkznapi letben? Megismerik a kzlekedsi rendrk?
J.P. – Megismernek, de nlunk a trvny mindenkire egyformn vonatkozik. A leszrt Rittberger nem segt.
- s egy vilgbajnoknak knnyebb ismerkednie?
J.P. – n leginkbb kerlni igyekszem az ismeretsgeket. Megvan a kzeli ismertsgi krm, s a csaldom. Ha ismeretlenek odajnnek, hogy beszlgessnk – rendben, beszlgethetnk, de nem fogom bevezetni a csaldi vagy a barti krmbe. Ilyen hibkat mr elkvettem. Sokan csak a bajnokot ltjk bennem. Sokan csak azrt akartak velem mutatkozni, hogy dicsekedhessenek – itt vagyok Pljusenkoval.
- S vlemnyed szerint hogyan viszonyulnak a sporthoz az orosz hivatalnokok?
J. P. – Jl viszonyulnak, de tlk segtsget kapni meglehetsen bonyolult dolog. Szerintem nemcsak a focirt, s a hokirt kne tbbet tenni, hanem minden sportgrt.
- Ezrt utazik minden sportember klfldre...
J. P.- Termszetesen! De n s az edzm nem kszlnk klfldre. Mr nem egyszer hvtak minket, de nem mentnk. Szeretjk Ptervrt, s gy rezznk, hogy csak ez a hely adhat neknk ert.
- Ez egyfajta patrita megjegyzs?
J.P. – A patriotizmus – ez nem egyenl a tribnn folytatott botrnyokkal. A honszeretet jtettek sora, melyet az emberek a hazjukrt tesznek. Megprblok rmeket szerezni a hazmnak.
- s hogyan viszonyulsz azokhoz, akik ruba bocstjk a szemlyisgket? Rszt vennl reklmban?
J.P.- Mirt is ne? Sokminden lehetsges, pldul filmet forgatni. Nemrg felkrtek ilyesmire, s beleegyeztem. Ezt a szerepet mjus 27-tl lthatjk a nzk, de mg nem mondom meg, mi is az.
- S a szrakozst, vagy esetleg joghurtokat reklmozna-e?
J.P. (mosolyog) – A bulizs nem ll kzel hozzm, de a joghurtok ellen semmit sem tudok felhozni. Szemly szerint n is joghurttal kezdem a napomat.
- s utoljra mondd el, milyen rzs hszvesen szimblumm vlni, az imdat trgyv?
J.P. – Elssorban felelssget jelent. Amg felnttem, Viktor Petrenkort rajongtam. Arra trekedtem, hogy elrjem azt a mesteri szintet. Most bartok vagyunk, de a mai napig blvny szmomra, els szm ember a mkorcsolyban. S ha azt mondjk, hogy Jevgenyij Pljusenko szimblumm vlik valaki szmra, akkor megprblok ennek megfelelni.
/Dmitrij Markov/
Ksznet babajagnak (Takcs Eriknak) az interjrt!
***
Petersburg Express, 2002. mrcius 21.
Alekszandr Lukjanov
Hogyan jrtunk Pljusenkoval a cirkuszban
Vasrnap a ptervri mûkorcsolyz s csaldja a Peterburg Express tudstjval a fontankai cirkusz egyik elõadsra ltogatott el. A napokban kezdõdtt Hagano vrosban a mûkorcsolya-vilgbajnoksg. A Salt Lake City Olimpiai Jtkok ezstrmese, Jevgenyij Pljusenko srlsei miatt nem jutott el a felkelõ nap vrosba. Pnteken hvta fel szerkesztõsgnket Galina Csernova olvasnk:
- A frjemmel, Valentinnel, aki Oroszorszg rdemes mûvsze, s fiunkkal Dmitrijjel Moszkvbl rkeztnk Ptervrra. – mondta. – Zsonglõrk vagyunk. A “Milyen csodlatos a vilg” cmû mûsorban lpnk fel. Mindnyjan, de klnsen Gyimka, kedveljk Jevgenyijt. Amikor olvastuk az nk lapjban megjelent riportot vele, azt gondoltuk: mirt is ne hvnnk meg õt az elõadsunkra?
- rmmel elmegyek! – vlaszolta Pljusenko. A legends ptervri cirkusz pletben Jevgenyij a szleivel jelent meg, tizent perccel a kezds elõtt. A lnyok rgtn rvetettk magukat, s autogramokat krtek. A sportember azonban nem akart maga krl tl nagy felhajtst. A szemlyzeti bejraton keresztl jutottunk fel VIP-pholyba, ahonnt a korcsolyz a mûsor vgig nem ment ki. - Mama, lgy szves, vegyl valamit enni!- krte Jevgenyij, mihelyt a pholyba lptnk. S amg desanyja az apval, Viktorral elmentek szendvicset s dtõt venni, Zsenya elmeslte, hogy viszonylag ritkn jr cirkuszba. - Utoljra mg tavaly jrtam cirkuszban, szintn a szleimmel. J program. Az elõadst Jevgenyij az desanyja mellett lve nzte vgig. A mûvszeket, klnsen a tnckar tagjait, lthatan figyelmeztettk, hogy a nzõk kztt ott l Pljusenko is. A flmeztelen, szlesen mosolyg tncoslnyok sz szerint folyamatosan figyeltk a pholyt, ahol a hres sportol lt. Jevgenyij tapssal ksznttte a mûvszeket. A leghangosabb ovcit a Pljusenkot meghv Csernov-csald tagjai kaptk. Szmukat, az “tvltoztatsi illzi”-t, melyben Galina nhny perc alatt a nzõk szeme lttra cserl ruht, mgpedig tszr, vidman s felszabadultan adtk elõ. Jevgenyij mr az elõads utn jegyezte meg, hogy az “Illzi” nmely elemt szeretn felvenni sajt fegyvertrba, s bemutatni sajt programjban. A bohcok is tetszettek Plusenkonak. - Elõadsukban van nhny perc, amikor pros korcsolyzst kell bemutatniuk. – meslte az elõcsarnokban. – de hogy komolyabbat lehessen rla mondani, az edzõvel kellett volna idejnni, s cltudatosan vizsglni a lpseket.
A sznetben Jevgenyij lefotztatta magt a cirkuszi lnyokkal, s adott nhny autogramot, majd lelt az ajt mg, hogy ne hvja fel magra a figyelmet. - Igazn, gyere mr elõ, fiam! – szlt r desanyja. A msodik rszben Pljusenkonak s szleinek leginkbb az akrobatk szma tetszett. - Ez a program jobb, mint amit decemberben lttunk – mondta Pljusenko az elõads finlja utn. – J, hogy Csernovk meghvtak. A fiuk tehetsges gyerek, hajlkony, gyes. Csernovk az elõads utn meghvtk Pljusenkot s szleit, valamint a Ptervri Expressz riportert a cirkusz kulisszi mg, ltzõjkbe. Majdnem egy rt beszlgette. Zsenya, miutn meghallgatta a neki cmzett bkokat, s az artistk anekdotit a cirkuszi letrõl, otthagyta szleit Csernovkkal, s kiment a folyosra, ahol azonnal krlvettk a balettkar hlgytagjai. A mûkorcsolyzt megpillantva az akrobatk is odamentek a csoporthoz. - Gynyrû nõ!- jegyezte meg Jevgenyij, amikor elment mellette egy szimpatikus feketehaj lny, ami, termszetesen, mosolyt csalt a hlgy arcra. Este 11-kor Pljusenko s csaldja elhagyta a cirkuszt, miutn elbcsztak a mûvszektõl. Mielõtt elhagytuk a cirkuszt, a Csernovk elmondtk, hogy Dmitrij, amikor meghallotta, hogy Jevgenyij eljn az elõadsra, megjegyezte: - Ezek szerint normlis a fick. - Ht persze, hogy normlis!- vlaszolt Pljusenko.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
