Kis magyarázkodás:
Szóval, kezdjük azzal, hogy nem vagyok művész, ezek a versek csak úgy jöttek és tudom olyanok is(elvontak és néha túl érzelgősek). Azért feltettem őket és minden tiszteletem azoknak akik elolvassák.:)
Éjszaka a jégcsarnokban
Hûs jég, s a csarnokban félhomály
A lelátóról csak a hold néz le rám
Nesztelenül a pályára lépek
S megjelennek fejemben a képzeletképek,
Úgy hallom mintha harsogva, ragyogva
Fények, hangok töltenék be a teret
Pedig tudom egyedül vagyok, ez vagyok,
Semmi több; egy korcsolya és egy gyerek
Körözök lassan s nyomomban hallom, halkan
Valaki követ…
Ijedten fordulok hátra , s szinte tudom,
Csak álomkép játszik velem, de nem!
A holdsugár hirtelenszõke haján csillan,
Torkomban dobog a szívem, érzem.
Kék szemével szomorúan pillant
S most már együtt táncolunk tovább a jégen.
Holdfény szonáta csendül a csarnokban
Fények fejemben kialszanak, hangok elcsitulnak
S immár nem vagyok egyedül:
Suhanunk tovább, kéz a kézben a jégen lebegünk.
Sötét felhõk fedik el a holdat
Még a jég is megadva magát feketére vált
S boldog könnyekké szertefoszlik
Az álom mely valósággá vált…
*
A Télinapom
Láttam esõt, s virágos tavat,
Most hazatérek, s látom a havat,
Mely fagyott szívemben egyre csak esik
Hideg a lélek,
Hideg a világ
S hidegen magasodnak falak,
De Én örökké égek a Télinap alatt.
Hófedte álmaimból Szõke nap ébresztett ,
Mely szõke napnak felhõ kék szeme
S fényes ragyogása öntött belém életet.
Kitartást sugallt minden kecses mozdulata
S vigaszt nyújtott kedves mosolya.
*
Lappangó álomtartalom ( vagyis: ezt álmodtam tegnap éjjel...de komolyan!:)
Álom és fátyol lebben a furcsa szélben
Homályban csillag landol a légben.
Kezemet nyújtom átlátszó fal felé,
Másik oldalt feltûnik õ az élet jegén.
Mikor fátyolt érintem õ ijedten hátrál
“Ne törd meg a varázst mit oly régen vártál!”
Ekkor hirtelen megragad mint sebes lágy szél,
Lendülettel vezet karjaiban s az élet szép.
Ezüst rózsák, erkélyen csillogó jég
Táncoljuk az éjszakát míg az álomkép ép.
Az álom szertefoszlik , elillan sebesen
De nyoma itt marad szívemben, lelkemben.
Majd szomorú nyári estéken magányban, egyedül
Elõveszem emlékem s számra mosoly ül.
*
Jégen Ő...
Jég Herceg, jég Király,
Jéghideg jajongó Jégvirág,
Jégcsoda, Jégvarázs,
S nemlévő jégparázs.
Jég éj, jég lét,
Jég hold, jég fény,
Jelenő Jégszellem,
Táncoló, mozduló Jégjellem.
Aki idáig eljutott annak köszönöm a figyelmet!;)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
